Itt a D.Feri által készített szimulációs program és a hozzávaló egavga.bgi és az adatfile, ami a HPGe-t írja le. Ezeknek egy helyen kell lenniük.

Használat

Indulás

El kell indítani a "Hpge2Linux.exe"-t. Alt/Enter-el lesz teljes képernyő, Ctrl/Break-al lehet kilépni.
A "0" jelenti az álló, "1" a fekvő, henger alakú mintát.
A "driver" kérdésre egy Enter a válasz.
A detektor méretei cm-ben értendőek, a mienkét ajánlja föl elsőként, Enter-el kell elfogadni.

Minta

Ha a szimulálandó minta pontszerű, akkor "y" és Enter, ha nem, akkor csak Enter és kéri a rajzon található méreteket, cm-ben.
m_s: a minta vastagsága;
r_s: a minta sugara;
D: a távolság a detektor kristály és a minta alja között. Teljesen rátéve 0.7 cm.
Sok Enter-t kell ütni, (Radiation, dead, FW, FW0, sgE), amíg nem jön az

Energia

Az értékek MeV-ben értendők, a keV .xx formájú, többet is be lehet vinni. Üres Enter a lezárás, megint sok Enter (AxI, bbI, sgB) követi, amíg nem jön a

Molekulasúly

Mol w: a minta moltömege, ( SiO2 esetén: 2*18+28=60)
Av. dens: az átlagsűrűsége g/cm3-ben. (Jelen esetben 2.8 g/cm3)
Z: az illető alkotóelem rend-,
nn: az elem darabszáma a molekulában. ( SiO2 esetén: Si: Z=14, nn=1; O: Z=8, nn=2)
Itt is üres Enter a zárás, újabb Enter az Event_number után és indul a szimuláció.

Funkció-billentyűk

s: ki/be kapcsolja a spetrum ábráját,
p: mutatja az esemény helyét,
o: mutatja a pillanatnyi eredményt,
g: megmutatja a szimuláció geometriáját, (ebből kt "s"-el lehet kijönni)
f: közbeeső értékekkiírása,
e: kilépés.

Az aktivitáshoz az
A = N/(t*I*η)

kifejezéssel jutunk. Itt N az illető csúcs alatti terület, t a mérési idő, I a bomlási valószínűség, η a detektor szimulált hatásfoka. Az aktivitás alapján az atomamgok száma a
N=A/λ

kifejezéssel határozható meg. Itt a λ a bomlási állandó, amire igaz, hogy λ*T=ln2. T a felezési idő [s] (!), az U238-ra ez 4,92*109év, 60*60*24*365*4,92*109=1,4080*1017 s. Ebből a λ=4,92*10-18 1/s.